Magyar cég, külföldi távmunka: Az adózás és tb-fizetés buktatói

Magyar cég, külföldi távmunka: Az adózás és tb-fizetés buktatói

A digitális nomád életforma és a határokon átívelő távmunka egyre népszerűbb, azonban a munkáltatók és munkavállalók gyakran nincsenek tisztában a bonyolult adó- és társadalombiztosítási szabályokkal. Mi a teendő, ha egy magyar cég magyar munkavállalója az Európai Unió egy másik tagállamából dolgozik? A kérdés sokkal összetettebb, mint egy egyszerű belföldi home office, és komoly kockázatokat rejt magában mindkét fél számára.

Az alaphelyzet: Magyar szerződés, görögországi munkavégzés

Vegyünk egy tipikus példát: egy magyarországi cég távmunkaszerződéssel foglalkoztat egy magyar állampolgárt, aki magyar lakcímmel rendelkezik. A munkavállaló azonban úgy dönt, hogy a munkáját több hónapon keresztül Görögországból végzi. Felmerül a kérdés: hol kell adót és járulékot fizetni, és ki ezért a felelős?

A helyzetet két, egymástól teljesen elkülönülő rendszerben kell vizsgálni:

1. Személyi jövedelemadó (szja): Ezt a kettős adóztatást elkerülő egyezmények szabályozzák.
2. Társadalombiztosítás (tb): Erre az EU-s koordinációs rendeletek vonatkoznak.

1. A személyi jövedelemadó (SZJA) kérdése – A 183 napos szabály

Az adózás szempontjából a legfontosabb a nemzetközi egyezményekben rögzített, úgynevezett 183 napos szabály.

• A főszabály: Ha a munkavállaló egy naptári évben kevesebb mint 183 napot tartózkodik a másik országban (Görögországban), és a munkáltatónak nem keletkezik ott telephelye, akkor a munkabér adókötelezettsége Magyarországon marad.
• A munkáltató alapértelmezett teendője: Amíg a munkavállaló nem mutat be egy hivatalos, a görög adóhatóság által kiállított illetőségigazolást, addig a magyar munkáltató helyesen és jóhiszeműen jár el, ha továbbra is Magyarországon vonja le és fizeti be az szja-előleget. Egy egyszerű munkavállalói nyilatkozat nem elegendő.
• Ellenőrzési kötelezettség: Bár az illetőség bizonyítása a munkavállaló feladata, a munkáltató sem hunyhat szemet a helyzet felett. Javasolt a munkavállalótól havi rendszerességgel utazási naptárt kérni, amelynek valóságtartalmát például repülőjegyek másolatával lehet ellenőrizni.
• Ha a 183 napot meghaladja a tartózkodás: Amennyiben a munkavállaló adóügyi illetősége hivatalosan is áthelyeződik Görögországba, a jövedelem ott válik adókötelessé. Ilyenkor a magyar munkáltatónak önellenőrzést kell végeznie a korábban levont adóelőlegekre.

2. A társadalombiztosítás (TB) – A nagyobb és azonnali kihívás

Míg az adózás kérdése viszonylag rugalmasan kezelhető, a társadalombiztosításé sokkal merevebb és azonnali cselekvést igényel.

• Az EU alapelve: A munkavállaló abban az országban biztosított, ahol fizikailag a munkát végzi. Ez a főszabály, amely alól a távmunka nem automatikus kivétel.
• A távmunka nem kiküldetés: Fontos tudni, hogy a munkavállaló saját döntésén alapuló külföldi távmunka nem minősül kiküldetésnek, így az arra vonatkozó egyszerűbb szabályok nem alkalmazhatók.
• Az egyetlen út a magyar TB-rendszerben maradáshoz: A munkáltatónak vagy a munkavállalónak egy speciális méltányossági kérelmet kell benyújtania a magyar és a görög hatóságokhoz is (az úgynevezett A1-es igazolás megszerzése érdekében). Csak akkor maradhat a munkavállaló a magyar tb-rendszerben, ha ehhez mindkét ország illetékes szerve hozzájárul. Ez a folyamat nem garantált és időigényes.
• Mi történik, ha nincs A1-es igazolás? Ebben az esetben a munkáltatónak kötelessége bejelentkezni a görög tb-rendszerbe, és a munkavállaló után a görög szabályok szerint kell megfizetnie a járulékokat. Ennek elmulasztása súlyos szankciókkal járhat.

3. A rejtett kockázat: A külföldi telephely

A munkáltatóra leselkedő legnagyobb veszély, hogy a munkavállaló otthoni irodája a külföldi országban a magyar cég számára állandó telephelyet hozhat létre. Ha ez megtörténik, a magyar cég nemcsak a munkavállaló után, hanem a tevékenységére eső nyereség után is adókötelessé válik az adott országban (pl. társasági adó fizetésére kötelezhetik). Ennek a kockázatnak a felmérése elengedhetetlen.

Gyakorlati tanácsok munkáltatóknak

Mielőtt egy munkáltató engedélyezné a külföldről történő távmunkát, az alábbi lépéseket mindenképpen tegye meg:

1. Szerződés módosítása: Pontosan rögzítsék a munkavégzés helyét és a munkavállaló kötelezettségét, hogy minden tartózkodási hely változásról tájékoztatást adjon.
2. Folyamatos nyomon követés: Vezettessenek a munkavállalóval utazási naptárt a 183 napos szabály figyelése érdekében.
3. TB-státusz proaktív rendezése: Indítsák el az A1-es igazolás igénylését. Ha ezt elutasítják, azonnal kezdjék meg a külföldi bejelentkezés folyamatát.
4. Szakértői konzultáció: Vizsgáltassák meg adószakértővel a telephely-keletkezés kockázatát.
5. Felelősség tisztázása: Ne dőljenek be annak, hogy egy egyszerű nyilatkozattal minden felelősség a munkavállalóra hárítható. Sok ország jogrendszere a munkáltatót teszi felelőssé a járulékok és adók megfizetéséért.

Összefoglalva: A határokon átívelő távmunka engedélyezése komoly adminisztratív és pénzügyi kockázatokat rejt. A személyi jövedelemadó kérdése még kezelhető, de a társadalombiztosítási kötelezettség azonnali és proaktív intézkedést igényel. A körültekintő eljárás és a szakértői tanácsok igénybevétele elengedhetetlen a későbbi súlyos bírságok elkerülése érdekében.