Betegszabadság, táppénz vagy szabadság?
Betegség a szabadság alatt? Mutatjuk, mi a helyes eljárás, ha állásidő is van a cégnél
A munkavállalók és a bérszámfejtők életében is előfordulnak bonyolult helyzetek, amikor több, egymástól eltérő távolléti forma esik egybe. Mi a teendő, ha a munkavállaló a kiadott szabadsága alatt válik keresőképtelenné, és ez az időszak ráadásul egybeesik a cégnél elrendelt állásidővel?
A kiinduló helyzet: Egy összetett eset részletei
A helyes eljárás megértéséhez nézzük a konkrét esetet, amely több tipikus problémát is felvet:
- A munkavállaló beosztása: Hétfőtől péntekig, 6:00-tól 14:00-ig.
- Április 10-11. (csütörtök-péntek): A munkavállaló előre tervezett, engedélyezett szabadságon van.
- Április 10. este: A munkavállaló a műszakjának vége után kórházba kerül, és ezzel keresőképtelenné válik.
- Április 14. (hétfő): A cég megrendelés hiányában erre a napra állásidőt rendel el a teljes állománynak.
- Igazolás: A munkavállaló a kórházi kezelésről szóló igazolást csak a következő hónapban, májusban tudja bemutatni a munkáltatónak.
A kérdés az, hogy melyik távolléti forma élvez elsőbbséget, és hogyan kell helyesen elszámolni ezeket a napokat?
A szakértői válasz: Lépésről lépésre a helyes elszámolás
A Munka Törvénykönyve és a társadalombiztosítási szabályok egyértelmű rangsort állítanak fel az ilyen helyzetekre. A helyes elszámoláshoz napról napra kell haladni.
1. Április 10. – A szabadság napja
Bár a munkavállaló ezen a napon este kórházba került, a keresőképtelensége a munkaidő-beosztása (6:00-14:00) után kezdődött. Mivel a munkaidejét már letöltötte volna, a törvény értelmében a keresőképtelenség csak a következő naptól számít. Helyes eljárás: Április 10-re a kiadott szabadságot kell elszámolni, az eredeti terv szerint.
2. Április 11-től – A keresőképtelenség felülírja a szabadságot
Április 11-től a munkavállaló már hivatalosan is keresőképtelen. A legfontosabb szabály, hogy a bizonyított keresőképtelenség (betegség) mindig felülírja a korábban engedélyezett szabadságot. A munkavállaló nem lehet egyszerre szabadságon és betegállományban. Helyes eljárás:
- A korábban kiadott, április 11-i szabadságot vissza kell vonni és érvényteleníteni kell.
- Ettől a naptól kezdve a munkavállalónak betegszabadság jár (az éves 15 munkanapos keret erejéig).
- A betegszabadság kimerítése után táppénz illeti meg.
3. Április 14. – Állásidő vagy betegszabadság?
Ez a legtrükkösebb pont. A cég erre a napra állásidőt rendelt el, amiért a munkaképes dolgozóknak bér jár. Azonban a kulcsszó itt a "munkaképes". Mivel a kérdéses munkavállaló igazoltan keresőképtelen volt, nem tudott volna munkát végezni, így állásidőn sem lehetett. Helyes eljárás:
- Az állásidőt erre a munkavállalóra nem lehet elszámolni, az állásidőre járó bért vissza kell vonni.
- Ezen a napon is a keresőképtelenség szabályai érvényesek: a munkavállalónak továbbra is betegszabadság vagy táppénz jár, attól függően, hogy a betegszabadságos kerete meddig tartott.
Összefoglalás: A teendők a gyakorlatban
A helyzetet utólag, az igazolás bemutatása után korrigálni kell a bérszámfejtésben. A teendők listája a következő:
- Április 10-i nap: Marad elszámolva szabadságként.
- Április 11-i nap: A kifizetett szabadságot vissza kell vonni.
- Április 14-i nap: A kifizetett állásidőt vissza kell vonni.
- A teljes időszak (április 11-től): Folyamatosan, a keresőképtelenség szabályai szerint kell elszámolni, először betegszabadsággal, majd annak kimerülése után táppénzzel.
A tanulság tehát egyértelmű: a jogilag igazolt keresőképtelenség egy erősebb jogcím, amely felülírja mind a korábban kiadott szabadságot, mind a munkáltató által elrendelt állásidőt. A helyes elszámoláshoz elengedhetetlen a pontos dokumentáció és a szabályok ismerete.