A rokkantsági ellátástól az öregségi nyugdíjig

A rokkantsági ellátástól az öregségi nyugdíjig: Útmutató az érintetteknek

Sok megváltozott munkaképességű személy, aki rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül, bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy mi történik ellátásával a nyugdíjkorhatár betöltésekor. Automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul-e, vagy aktívan kell lépniük az ügyben? Az alábbi cikk célja, hogy világos és átfogó választ adjon ezekre a gyakran felmerülő kérdésekre a hatályos szabályok alapján.

Az öregségi nyugdíj alapfeltételei

A jelenlegi magyarországi társadalombiztosítási rendszerben az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak (a nők kedvezményes nyugdíjazásán túl) két alapvető feltétele van:

1. A nyugdíjkorhatár betöltése: Ez 2022. január 1-jétől egységesen a 65. életév.
2. Megfelelő szolgálati idő:
• Öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges.
• Öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati időt kell igazolni.

A rokkantsági ellátás nem alakul át automatikusan nyugdíjjá

A legfontosabb tudnivaló, hogy a 2011. évi CXCI. törvény alapján folyósított rehabilitációs és rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor ezek az ellátások nem változnak automatikusan öregségi nyugdíjjá.

Ahhoz, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíjassá váljon, minden esetben külön kérelmet kell benyújtania. Ennek hiányában az érintett élete végéig a rokkantsági ellátást kapja tovább.

Két út áll a korábban születettek előtt

A nyugdíjigénylés folyamata eltérő azon személyek esetében, akik 1955. január 1-je előtt születtek és már 2011. december 31-én is rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek. Bár az ő ellátásukat 2012-től rokkantsági ellátásként folyósítják, a nyugdíjkorhatáruk betöltése után (amit ez a korosztály már megtett) két lehetőség közül választhatnak:

1. Átváltás azonos összegen: Kérhetik a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától, hogy a meglévő rokkantsági ellátásukat változtatás nélküli, azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ezzel a lépéssel, újraszámítás nélkül válnak ismét saját jogú nyugdíjassá.
2. Újraszámítás kérése: Egy külön igénybejelentő lapon kérhetik az öregségi nyugdíj teljesen újraszámítását. Ebben az esetben a nyugdíj összegét az igényléskor hatályos szabályok szerint állapítják meg.

Az újraszámítás előnyös lehet, ha az érintett a rokkantsági ellátás mellett munkát végzett, mivel az ekkor szerzett további szolgálati időt és a befizetett járulékokat is figyelembe veszik. Az újraszámítás során a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet és a valorizációs szorzókat is az igénylés évének szabályai szerint alkalmazzák, ami eltérő (akár magasabb) nyugdíjösszeget eredményezhet.

Egyetlen lehetőség az 1954 után születetteknek

Azok a rokkantsági ellátottak, akik 1954. december 31. után születtek, kizárólag egy módon igényelhetnek öregségi nyugdíjat: a nyugellátás újraszámításával. Számukra nem létezik az az opció, hogy a folyósított ellátásukat azonos összegben vigyék tovább öregségi nyugdíjként.

Praktikus tanács: A feltételes igénylés

A 2011 után megállapított rokkantsági ellátások összege gyakran alacsony. Mivel fennáll a kockázata, hogy az újraszámított öregségi nyugdíj összege kevesebb lesz, mint a jelenlegi ellátás, érdemes élni egy fontos lehetőséggel.

Az öregségi nyugdíj iránti kérelemben célszerű kikötni, hogy a megállapítást csak abban az esetben kéri az igénylő, ha annak összege magasabb lesz, mint a folyósított rokkantsági ellátás.

Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási szerv először kiszámítja a várható nyugdíj összegét.

• Ha az magasabb, mint a rokkantsági ellátás, akkor megszüntetik a korábbi ellátást és megállapítják az új, magasabb összegű öregségi nyugdíjat.
• Ha az alacsonyabb lenne, az igénylőnek lehetősége van visszavonni a kérelmét, és továbbra is rokkantsági ellátásban részesül.

Fontos tudnivalók a nyugdíjemelésről és a 13. havi ellátásról

Ha a rokkantsági ellátás helyett új öregségi nyugdíjat állapítanak meg, fontos tudni, hogy az érintett:

• Az éves rendes nyugdíjemelésre, valamint a 13. havi nyugdíjra először csak a megállapítást követő évtől lesz jogosult.
• Például, ha valakinek 2025. május 1-jétől állapítanak meg öregségi nyugdíjat, legkorábban 2026 januárjában kap majd nyugdíjemelést, és 2026 februárjában 13. havi nyugdíjat.
• Az esetleges évközi (pl. inflációkövető) kiegészítő emelések sem illetik meg az újonnan megállapított nyugdíjat abban az évben. Ugyanakkor a megszüntetett rokkantsági ellátás időarányos részére járó emelést külön kell igényelni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól.

Összefoglalva, a rokkantsági ellátásban részesülőknek aktívan kell kezdeményezniük az öregségi nyugdíj megállapítását a nyugdíjkorhatár elérésekor, és érdemes alaposan tájékozódniuk a számukra elérhető lehetőségekről és azok lehetséges pénzügyi következményeiről.