A munkabérelőleg szabályai 2025-ben
Munkabérelőleg 2025-ben: Szabályok, adózás és a buktatók, amikre figyelni kell
A munkabérelőleg egy fontos eszköz lehet a munkáltató kezében, amellyel segítséget nyújthat egy átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került munkavállalónak. Bár a Munka Törvénykönyve nem szabályozza részletesen, az adótörvények nagyon is konkrét feltételeket szabnak, amelyeket ha nem tartunk be, az adómentes segítség könnyen adóköteles juttatássá válhat. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Munkabérelőleg Adómentessége: A "Hat Hónapos, Ötszörös" Szabály
A munkavállaló kérésére folyósított munkabérelőleget az adótörvény alapvetően egy kamatmentes kölcsönnek tekinti. A kamatmentesség miatt a munkáltatónál adófizetési kötelezettség (kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó) keletkezne, azonban a törvény egy fontos kivételt tesz.
A munkabérelőleg adómentes marad a munkáltató számára, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- A visszafizetés legfeljebb hat hónap alatt történik meg.
- Az előleg összege nem haladja meg a folyósításkor érvényes havi minimálbér ötszörösét.
Ez 2025-ben konkrétan azt jelenti, hogy 1 454 000 forintig (5 x 290 800 Ft) adható adómentesen munkabérelőleg, amennyiben a visszafizetés nem tart tovább fél évnél.
Fontos kitétel: Ez a kedvező szabály nem alkalmazható, ha a munkáltató egy újabb előleget folyósít, mielőtt a munkavállaló a korábbit teljes mértékben visszafizette volna.
Amikor a Munkáltatónak Adóznia Kell
Ha a fenti feltételek bármelyike nem teljesül – például az előleg összege magasabb a keretnél, vagy a visszafizetési idő hosszabb hat hónapnál –, a munkáltatónál adófizetési kötelezettség keletkezik a kamatkedvezményből származó jövedelem után.
- Ki fizeti az adót? Ebben az esetben a munkáltatónak kell adóznia.
- Milyen adókat kell fizetni? A vélelmezett kamatkedvezmény 1,18-szorosát tekintik adóalapnak, amely után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni.
- Hogyan kerülhető el? A munkáltatói adófizetés elkerülhető, ha a felek megállapodnak, és a munkavállaló a jegybanki alapkamat + 5 százalékpontnak megfelelő kamatot fizet a munkáltatónak a tartozás után.
A Visszafizetés Elmaradása: Mi történik, ha a tartozást elengedik?
Előfordulhat, hogy a munkavállaló nem tudja, vagy a munkáltató döntése alapján nem kell visszafizetnie az előleget. Ennek komoly adókövetkezményei vannak.
- A tartozás elengedése jövedelemnek számít: Amikor a munkáltató elengedi a tartozást, az elengedett összeg a munkavállaló adóköteles jövedelmévé válik.
- Ki fizeti az adót? Mivel az elengedéskor már nincs pénzmozgás (az előleget korábban kifizették), a munkáltató nem tudja levonni az adóelőleget. Ezért ebben az esetben a munkavállalónak magának kell megfizetnie az adót az elengedett összeg után.
- Társasági adó: Jó hír a cégeknek, hogy az elengedett követelés összege személyi jellegű ráfordításnak minősül, így nem kell megnövelni vele a társasági adó alapját.
Különleges Esetek: Eltűnt vagy Elhunyt Munkavállaló
- Ha a munkavállaló "eltűnik": Amíg a munkáltató nem engedi el a követelést, addig a munkavállalónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A munkáltatónak viszont évente meg kell fizetnie a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adókat, egészen a követelés behajtásáig vagy elengedéséig.
- Ha a munkavállaló elhunyt: Amennyiben a munkáltató elengedi az elhunyt munkavállaló tartozását, az elengedett összeg az elhunyt adóköteles jövedelmének minősül. A NAV határozatban állapítja meg a fizetendő közterheket, amelyet az örökösöknek kell megfizetniük az örökrészük arányában.
Gyakorlati tanácsok
Mivel a munkabérelőleg nyújtásának feltételeit a törvény nem részletezi, a legfontosabb gyakorlati tanács, hogy a munkáltatók a rendjét belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben rögzítsék. Kérelemre adott előleg esetén pedig minden esetben szülessen írásos megállapodás, amely tartalmazza az összeget, valamint a visszafizetés módját és ütemezését. Ez mindkét felet védi a későbbi jogvitáktól és adókockázatoktól.