Munkajogi kalauz, Őszi teendők a szabadságok kiadásánál
Szabadságkiadás az őszi és téli időszakban: mire figyeljen a munkáltató?
A nyári szabadságolási hullám után és a karácsonyi időszak előtt a munkáltatóknak érdemes áttekinteniük a szabadságkiadás szabályait, hogy elkerüljék a munkaügyi jogsértéseket. A Munka Törvénykönyve (Mt.) pontosan meghatározza a szabadság kiadásának alapelveit, amelyek ismerete elengedhetetlen a jogszerű működéshez.
A szabadságtervezés alapjai
A szabadságkiadás egy munkáltatói jogkör, de a munkavállalók érdekeit is figyelembe kell venni. A szabadságok kiadásának fő szabályai a következők:
- Éves szabadságterv: Bár nincs kötelező formája, érdemes előre megtervezni a szabadságolásokat, hogy elkerülhetők legyenek a késedelmes kiadások.
- Munkavállaló meghallgatása: A munkáltató köteles meghallgatni a munkavállalót a szabadság kiadásának időpontjáról, de az egyeztetés nem jelent egyetértést, a végső döntés a munkáltatóé.
- 15 napos határidő: A szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal írásban közölni kell a munkavállalóval a szabadság időpontját.
- Éves kiadás: Főszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni.
A munkavállaló "önálló" szabadságkivételi joga
Bár a szabadság nagy részének kiadásáról a munkáltató dönt, a munkavállalónak is van beleszólása bizonyos esetekben:
- 7 munkanap a munkavállaló kérésére: A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak ezt az igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
- Gyermek után járó szabadságok: Az Mt. alapján járó pótszabadságokat (pl. gyermekek utáni pótszabadság) és a szülői szabadságot (44 munkanap a gyermek 3 éves koráig) a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, 15 napos bejelentési határidővel.
- Apasági szabadság: Az apát 10 munkanap apasági szabadság illeti meg a gyermek születését vagy örökbefogadását követő negyedik hónap végéig. Ezt a szabadságot a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, legfeljebb két részletben.
Váratlan helyzetek: vis maior
Előfordulhat, hogy a munkáltató működését olyan váratlan esemény (vis maior) érinti, ami miatt át kell szervezni a munkát. Ilyenkor az Mt. kivételes esetekre megoldást kínál:
- Elhalasztás: A munkáltató legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja a szabadság kiadását, kivéve az apasági szabadságot.
- Megszakítás: A munkáltató a már megkezdett szabadságot is megszakíthatja.
- Térítés: Ezekben az esetekben a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a felmerült károkat és költségeket (pl. utazási, szállásköltség).
Fontos, hogy az ilyen intézkedéseket a munkáltatónak írásban kell indokolnia, és a méltányos mérlegelés elvét is figyelembe kell vennie, elkerülve az aránytalan érdeksérelmet.
A 14 napos egybefüggő szabadság
Az Mt. előírja, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzéstől. Ebbe az időtartamba beleszámít a pihenőnap és a munkaszüneti nap is. Ettől a szabálytól a felek megállapodásban eltérhetnek, ami akár szóban is létrejöhet, de a jogi biztonság érdekében érdemes írásban rögzíteni.
Átvihető-e a szabadság a következő évre?
A főszabály az, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Vannak azonban kivételek:
- Október 1. után kezdődő jogviszony: Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a szabadság kiadható a következő év március 31-ig.
- Munkavállalói ok: Ha a szabadság a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt (pl. betegség) nem volt kiadható, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
- Év átlépő szabadság: Az esedékesség évében megkezdett szabadság, amelynek a következő évbe átnyúló része nem haladja meg az 5 munkanapot, a tárgyévben kiadottnak minősül.
- Kollektív szerződés: Kollektív szerződésben a szabadság egy részének (legfeljebb egynegyedének) kiadása áttehető a következő év március 31-ig.
- Pótszabadság: Az életkor alapján járó legfeljebb 10 munkanap pótszabadság a felek írásbeli megállapodása alapján átvihető a következő év végéig.
A szabadságtervezés és -kiadás precíz folyamat, melynek betartása nemcsak a jogi megfelelőség, hanem a munkavállalói elégedettség szempontjából is kiemelten fontos.