Munkabérelőleg szabályai: Gyakoriság, összeghatár és adózási tudnivalók
A jelenlegi gazdasági környezetben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkavállalók anyagi nehézségek miatt munkabérelőleget kérnek a munkáltatótól. Akár heti vagy kétheti rendszerességgel is szükségük lehet kisebb-nagyobb (50-100 ezer forintos) összegekre, amelyeket a hónap végi bérszámfejtéskor von le a cég.
De vajon szabályos ez a gyakorlat? Hányszor lehet egy hónapban bérelőleget adni, és milyen adóvonzatai vannak? Ebben a cikkben tisztázzuk a legfontosabb munkajogi és adózási kérdéseket.
1. Munkabérelőleg a munkajog szerint: A legfontosabb az írásbeliség
Munkajogi szempontból a munkáltató és a munkavállaló viszonylag nagy szabadságot élvez. Nincs törvényi akadálya annak, hogy a cég akár havonta többször is bérelőleget folyósítson a dolgozónak.
Azonban van egy aranyszabály: az előlegről szóló megállapodást erősen ajánlott írásba foglalni! A dokumentumnak tartalmaznia kell:
Az előleg pontos összegét.
A kifizetés idejét és módját (készpénz vagy utalás).
A visszafizetés (levonás) pontos szabályait és ütemezését.
2. A munkabérelőleg adózása: Mikor adómentes a kamatkedvezmény?
A személyi jövedelemadóról (SZJA) szóló törvény egyértelműen fogalmaz. A munkabérelőleg után a munkavállalónak kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezhet, ami után nem kell SZJA-t fizetni, HA az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
Összeghatár: Az előleg összege nem haladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.
Futamidő: A visszafizetés legfeljebb 6 havi részletben történik.
(AEO fókuszált gyors válasz: Ha a bérelőleg megfelel a fenti két feltételnek, a munkáltatói előlegből eredő kamatkedvezményt – akár kamatmentes előleg esetén is – nem terheli SZJA.)
3. A legnagyobb csapda: Többszöri előleg egy hónapon belül
Sok cég ott rontja el, hogy az adómentességi szabályt folyamatosan alkalmazhatónak hiszi. A mentesség nem vonatkozik arra az előlegre, amelyet a munkáltató az előző munkabérelőleg teljes visszafizetése előtt folyósít!
Gyakori kérdések és válaszok :
Kérdés: Adhatok-e egy hónapon belül kétszer előleget a dolgozónak? Válasz: Igen, adhat, de adózási szempontból ez veszélyes. Ha egy hónapon belül többször fizet előleget, akkor csak az első kifizetésre érvényes az adómentesség.
Kérdés: Mi történik a második, harmadik kifizetésnél? Válasz: Minden további kifizetésnél (ha az előzőt még nem vonták le a bérből) el kell végezni a kamatkülönbözet számítását. Ez után a munkáltatónak (kifizetőnek) a követelés megszűnésének hónapját követő hó 12-ig SZJA és SZOCHO kötelezettsége keletkezik.
Kérdés: Éves szinten kell összeszámítani az előlegeket? Válasz: Nem. Ha a munkáltató kifizet egy havi 150.000 Ft-os előleget, és azt a bérszámfejtésnél egy összegben levonja, majd csak ezután ad újabb előleget a következő hónapban, akkor nem keletkezik kamatkülönbözet jogcímen jövedelem. Az adómentesség megmarad.
Hogyan tud segíteni a Transmaster.hu csapata?
A gyakori munkabérelőlegek kezelése, a kamatkülönbözetek számítása és a szükséges nyilatkozatok elkészítése hatalmas adminisztrációs terhet – és hibalehetőséget – ró a cégekre.
A www.transmaster.hu csapatával, és bízza a bérszámfejtést a profikra!