Készenléti jellegű munkakör: Szabályok, feltételek és a leggyakoribb buktatók

2026.09.21
Készenléti jellegű munkakör és a 24 órás munkaidő-beosztás elszámolása a gyakorlatban. A törvényi feltételek megléte és a kötelező írásbeli megállapodás elengedhetetlen a munkaügyi bírságok elkerüléséhez. A Transmaster.hu bérszámfejtő és HR szakértői segítenek a munkaszerződések felülvizsgálatában és a szabályos, jogszabálykövető foglalkoztatás kialakításában.
keszenleti-jellegu-munkakor-szabalyai-24-oras-muszak.jpg


Készenléti jellegű munkakör: Szabályok, feltételek és a leggyakoribb buktatók

Létezik olyan munkakör, ahol a dolgozó heti 60, sőt akár 72 órát is dolgozhat, vagy 24 órás műszakba osztható be? Igen, a készenléti jellegű munkakör pontosan ezt teszi lehetővé.

Sok munkáltató azonban tévesen úgy gondolja, hogy ehhez elegendő a munkaszerződésbe beírni a "vagyonőr" vagy "portás" szót, és máris alkalmazhatók a rugalmasabb szabályok. Ez óriási tévedés, amely súlyos munkaügyi bírságokhoz vezethet.

Mikor minősül egy munkakör valóban készenléti jellegűnek? Milyen megállapodások kötelezőek hozzá? Cikkünkben – dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő iránymutatásai alapján – bemutatjuk a legfontosabb szabályokat.

1. A készenléti jelleg ténykérdés, nem a munkakör neve dönt!

A legnagyobb tévhit, hogy a munkakör megnevezése önmagában jogosít a készenléti jellegű foglalkoztatásra. Hiába hívják a dolgozót személy- és vagyonőrnek, ha egy szupermarketben dolgozik reggel 8-tól este 10-ig folyamatos készenlétben és mozgásban, az nem lesz készenléti jellegű munkakör.

A Munka Törvénykönyve (Mt. 91. §) alapján a minősítés feltételei szigorúak. Két esetben beszélhetünk készenléti jellegű munkakörről:

  1. A munkavállaló a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére (pl. egy csendes éjszakai portaszolgálat).

  2. A munkavégzés az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb fizikai és szellemi igénybevétellel jár.

Miből látszik az alacsonyabb igénybevétel?

A törvényi feltételek teljesülését (a munkaügyi ellenőrzés során is) az alábbiak támasztják alá:

  • Alacsony mentális/fizikai megterhelés.

  • Nincs állandó vezetői ellenőrzés a dolgozó felett.

  • A feladatok rutinjellegűek.

  • Biztosítottak a feladatokat megkönnyítő infrastruktúrák.

  • Adottak a pihenés feltételei a munkavégzéssel nem járó időszakokban.

2. Munkaidő és a kötelező írásbeli megállapodások

Ha a munkakör valóban megfelel a fenti feltételeknek, a munkaidő jelentősen meghosszabbítható, de kizárólag megfelelő megállapodásokkal.

  • 12 órás alap (Hosszabb teljes napi munkaidő): A felek megállapodása alapján az általános napi 8 órás munkaidő legfeljebb 12 órára emelhető.

  • 24 órás beosztás: A beosztás szerinti napi munkaidő normál esetben max. 12 óra lehet. Készenléti jellegű munkakörben azonban – kizárólag a felek írásbeli megállapodása alapján – a napi munkaidő legfeljebb 24 óra, a heti munkaidő pedig legfeljebb 72 óra lehet.

Figyelem! Írásbeli megállapodás hiányában a 12 órát meghaladó munkaidő-beosztás törvénytelen!

3. A kizáró ok: Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)

Gyakori trükk, hogy a munkáltatók az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) kedvező adózási szabályait próbálják ötvözni a készenléti jellegű munkakör 24 órás beosztásával.

Ez szigorúan tilos! Az Mt. 203. §-a kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén a hosszabb teljes napi munkaidő szabályai nem alkalmazhatók. Ha pedig ez nem alkalmazható, akkor a készenléti jellegű munkakör sem jöhet létre.

Hogyan védi meg cégét a Transmaster.hu csapata?

A készenléti jellegű munkakörök alkalmazása rendkívül hasznos, de ahogy a fentiekből is látszik, jogilag igazi aknamező. Egyetlen hiányzó írásbeli megállapodás vagy téves minősítés is elég ahhoz, hogy a munkaügyi hatóság visszamenőleg átminősítse a jogviszonyt, és milliós bírságot, valamint pótlék-különbözetet szabjon ki.

A www.transmaster.hu csapata leveszi a bérszámfejtési és compliance (jogi megfelelőségi) terheket a válláról

Share