A határozott idejű munkaszerződés buktatói
A határozott idejű munkaszerződés buktatói: mire figyeljen a munkáltató?
A határozott idejű munkaszerződés a rugalmas foglalkoztatás egyik legfontosabb eszköze, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy egy adott projektre, feladatra vagy egy másik munkavállaló helyettesítésére vegyenek fel munkaerőt. Bár a jogviszony ideiglenes, az azt szabályozó jogi előírások és a bejelentési kötelezettségek nagyon szigorúak. Ezen szabályok megsértése súlyos bírságokat és jogi vitákat eredményezhet.
A jogszabályi keretek és a bejelentési kötelezettség
A határozott idejű munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) vonatkozó paragrafusai az irányadók.
- Időtartam és cél: Az Mt. 192. § (2) bekezdése szerint a határozott idejű munkaviszony időtartama legfeljebb öt év lehet. A jogszabály célja, hogy megakadályozza a munkáltatókat a folyamatosan ismételt, rövid időtartamú szerződések ("szerződésláncolás") alkalmazásában, amelynek célja a határozatlan idejű munkaviszonyhoz kapcsolódó garanciák (pl. felmondási védelem) kijátszása.
- A T1041-es nyomtatvány: Az Art. alapján a munkáltatónak a biztosítási jogviszony kezdetét, módosítását és megszűnését a T1041-es nyomtatványon kell bejelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé.
Mikor kell bejelenteni a jogviszonyt?
A bejelentési kötelezettség három fő eseményhez kapcsolódik:
- Jogviszony létesítése: A bejelentésnek legkésőbb a jogviszony első napján meg kell történnie, a munkavégzés megkezdése előtt. A 2023. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében, ha a szerződés határozott idejű, a munkaviszony végét is be kell jelenteni már a kezdetkor. Egyetlen napos késedelem is jogsértésnek minősül.
- Jogviszony módosítása: Ha a felek a határozott idejű szerződést meghosszabbítják, az új időtartamot ismét be kell jelenteni a NAV felé. Ennek elmaradása esetén a hatóság a jogviszonyt határozatlan idejűnek minősítheti.
- Jogviszony megszűnése: A szerződés lejártakor, vagy ha a jogviszony felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szűnik meg, a munkáltatónak a megszűnés tényét is jelentenie kell. Ennek elmulasztása "fekete" foglalkoztatásnak minősülhet, mivel a munkavállaló a NAV nyilvántartásában továbbra is aktív marad.
Tipikus hibák és azok következményei
A munkáltatók a határozott idejű szerződések kezelése során számos hibát vétenek, amelyek jelentős anyagi és jogi kockázatot hordoznak magukban.
- Késedelmes bejelentés: A leggyakoribb hiba, amikor a munkáltató nem tartja be a törvény által előírt határidőt. A hatóságok számára még egy napos csúszás is elegendő a bírság kiszabásához.
- A meghosszabbítás elmulasztása: Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a szerződések ismételt bejelentésének, ami a jogviszony átminősítéséhez vezethet.
- Szerződésláncolás: Ha a munkáltató mesterségesen, ismétlődően, rövid időre köt határozott idejű szerződéseket, az a hatóságok számára a határozatlan idejű munkaviszony garanciáinak kijátszására tett kísérletnek minősül, ami munkaügyi vitákhoz vezethet.
A bírságok mértéke:
- Mulasztási bírság: Az Art. alapján a bejelentés elmulasztása esetén akár 2 millió forintos bírság is kiszabható. A hibás vagy hiányos bejelentés esetén ez az összeg 500 ezer forintig terjedhet.
- Munkaügyi bírság: A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogsértés súlyosságától függően akár 150 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat.
Esettanulmány: a mulasztás objektív felelőssége
Egy építőipari cég 12 dolgozót foglalkoztatott határozott idejű szerződéssel. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy 5 munkavállaló nem volt bejelentve a NAV rendszerében. A cég azzal védekezett, hogy a bejelentés elmaradása a titkárnő figyelmetlensége miatt történt. A hatóság azonban nem fogadta el az indokot, mivel a felelősség objektív. Ez azt jelenti, hogy a mulasztás puszta ténye elegendő a bírság kiszabásához, függetlenül annak okától. Az eset végén a cégre több millió forintos bírságot szabtak ki.
Összegzés
A határozott idejű munkaszerződés komoly adminisztratív kötelezettségekkel jár. A bejelentések pontos és határidőben történő teljesítése alapvető elvárás, amelynek megszegése jelentős anyagi és jogi következményekkel jár. A mulasztásért a munkáltató objektív felelősséggel tartozik, ezért a belső folyamatok szigorú betartása a jogszerű és zökkenőmentes működés alapja.